Jelentős hitelkihelyezést hajtott végre az első félévben az Eximbank

10 milliárd euróval csökkenhet a devizatartalék

A jegybank kétéves kitekintését ismertetik egy háttérbeszélgetésen ma délelőtt. Az MNB anyagának célja, hogy bemutassa, miként hatnak a bankrendszeri likviditásra, jegybankmérlegre, devizatartalékra azok a programok, melyeket az utóbbi időben bevezettek.

A jegybank új lépéseinek eredményeiről

A Magyar Nemzeti Bank négy hónappal ezelőtt, áprilisban jelentette be önfinanszírozási programját, melynek keretében júniusban kamatcsere ügyletet vezetett be, augusztus elején pedig betétté alakította át irányadó eszközét, amihez ezután csak a hazai bankok férhetnek hozzá. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az intézkedések elérték céljukat:

• A magyar bankrendszer jelentős mértékben növelte állampapír-állományát,
• különös tekintettel a kisebb megújítási kockázatot jelentő hosszabb lejáratokra, amivel
• érdemben csökkent Magyarország külpiaci kitettsége és külső sérülékenysége.
• A kamatcsere ügyletben résztvevő bankok azonban nemcsak növelték állampapír-állományukat, hanem vállalták, hogy ezt a magasabb kitettséget hosszú ideig fenn is tartják.
• A fokozódó banki állampapír-kereslet révén olcsóbbá, stabilabbá és így kiszámíthatóbbá vált az államháztartás hosszú lejáratú finanszírozása.
• A program áttételesen az alacsonyabb kamatkiadásokon keresztül az államadósság csökkenéséhez is hozzájárul.
• A jegybanki betétből kiszoruló külföldi befektetők többsége nem hagyta el az országot,
• így az eszköztár átalakításának nem volt érdemi hatása a forint árfolyamára.
• A jegybanki betétből ugyancsak kiszoruló hazai intézményi befektetők ugyanakkor a viszonylag hosszú átmeneti időszak ellenére kissé késve kezdtek meg az új helyzethez alkalmazkodni, így itt az átállás befejeződése még várat magára.

MNB: Nem a mi váltásunk küldte mélybe a forintot

"Eddig nem tapasztaltunk az MNB-kötvény betétesítése miatt jelentős forráskivonást a külföldi szereplők részéről, így azt mondhatjuk, hogy eddig a külföldiek alkalmazkodási folyamatának vélhetően nem volt érdemi árfolyam-befolyásoló hatása sem" - hangsúlyozta a Portfolionak adott interjúban Hoffmann Mihály, tisztázva így a témával kapcsolatos piaci félreértéseket. A Magyar Nemzeti Bank igazgatója, a Jegybanki eszköztár, devizatartalék és kockázatkezelési igazgatóság vezetője az augusztus elsejétől kötvény helyett betétté alakított irányadó eszköz kapcsán egyértelműsítette: önmagában ettől a lépéstől nem volt várható, hogy beesik a kéthetes eszközben tartott pénzállomány. Hozzátette: az áprilisban év végéig előrevetített 600-1000 milliárd forintos "kilökődés" az eszközből szépen fokozatosan megvalósul, hiszen most, a korrigált számok alapján, már mintegy 400 milliárd forintnál járunk. Az irányadó eszköz változásának áprilisi bejelentése óta az adataik szerint a magyar bankok mintegy 320 milliárd forinttal növelték az állampapír kitettségüket, és a külföldiek is inkább a magyar eszközöket választották.

Összhangban azzal, amit a minapi piaci körképünkben mi is jeleztünk, a jegybanki szakértő is megerősítette: úgy tűnik, hogy a befektetési alapok valóban későn kezdtek reagálni a szabályozói változásra, és az ő általuk a diszkontkincstárjegyek iránt (is) támasztott kereslet nyomta jóval az alapkamat alá a rövid hozamokat. A jegybanki szakértők is úgy vélik, hogy "egy átmeneti időszakot követően normalizálódhat a helyzet".